A MOZI. A szórakoztatás egyik legfontosabb, és újabban igen drága formája. Szeretnék egy rövid áttekintést adni, mit is hallunk, mit is látunk a moziban, milyen körülmények között?

Amit a filmrôl tudni kell: a mozi.ban 35 mm-es film látható. .Egy másodperc alatt 24 képkocka fut le, egy tekercs film pedig kb. 20 perc, ami mintegy 600 m hosszú filmszalagot jelent. Egy átlagosan 120 perces mozi tehát a számok tükrében kb. 6 tekercs filmet és kb. 4 km (azaz négy kilométer) filmszalagot takar!
Nézzük most végig egy mozifilm útját a behozataltól a videomegjelenésig. Elôször is a forgalmazó megveszi a film vetítési jogát. Ez kópiára és idôtartamra (például 4 évre) érvényes. Egy filmbôl általában 8-10 kópia készül. A magyar filmek 95 százaléka veszteséges, részben ezért, mert 1-3 kópiában kerülnek a filmszínházakba. (A legjobbak 14-15 kópiában). Az eredeti kópiáról a laborban készítenek másolatokat, és itt végzik a feliratozást is. Ha a vetítési jog lejár, az eredeti kópia megy az archívumba, a többit pedig meg kell semmisíteni! Ha a filmet újból vetítik (új szerzôdés után, persze), újra kell feliratozni/szinkronizálni.
A feliratozást a laborban végzik. Fontos megjegyezni, hogy a felirat jóval olcsóbb és gyorsabb, mint a szinkron, ezért kerül olyan kevés szinkronizált film a mozikba. Feliratot a világon négy helyen készítenek: Budapesten, Pozsonyban, Londonban és egy helyen az Egyesült Államokban. A feliratozást a labor maratással végzi, majd a kész feliratot lúgos oldatban áztatja. A gondok itt kezdôdnek: ha ugyanis a film túl sokáig ázik, egyszerûen szétmállik. Így fordulhat elô, hogy egy-egy filmbôl „csak úgy” hiányzik 1-2-6 perc.
A dolog pikantériája, hogy 4 évvel ezelôtt megvettek Magyarországra egy professzionális feliratozót, amivel pénzt és idôt lehet(ne) spórolni. Csakhogy azóta sem használják, mert nincs hozzá megfelelô szakember!
Van, aki a feliratos filmeket jobban szereti, a mûvészek eredeti hangja vagy a nyelvtanulás miatt. Sokan viszont az „olvasás” miatt nem járnak moziba. Bizonyos szempontból jobb a film eredeti hangon, ugyanis a szinkronizálás során lényegében letörlik az eredeti hangot, és így a szinkronba elég sok baki csúszik. (Elég ciki volt, hogy a Star Wars Special Edition szinkronizált változatában Darth Vader egyszer sem vett levegôt! )
A videószinkronnál korrigálhatók, illetve megelôzhetôk ezek a gondok, hiszen egy 8 gyémántfejes felvevôvel bármit meg lehet csinálni, ami csak elképzelhetô a hanggal kapcsolatban.
Apropó, filmhang. Manapság egyre többet halljuk ezeket a bûvös szavakat: DTS, SDDS, Surround. De mit is jelentenek valójában, és mit hallhatunk ebbôl a moziban?
A filmszalag jobb szélén cikkcakkos vonal(ak) látható(k). Az a filmhang. Maximum 4 ilyen sáv található meg, ezek adják a különbözô extra hangokat. Sorrendben a következô hangokról beszélhetünk: DTS (Digital Theater Systems), Analóg (SR, lényegében Stereo), SRD (Surround, de újabban nevezik DSD-nek, ami Dolby Surround Digital, Dolby Stereo Digital), SDDS (Sony Dynamic Digital Sound).
A legjobb hangminôség a DTS. Ez a tökéletes hang, fényképezéssel készül, CD-rôl játsszák be, a játszásához persze megfelelelô berendezés szükséges (minden hanghoz saját hangvevôfej kell, ami nem egy olcsó mulatság).
Itt jegyzem meg, hogy van egy olyan berendezés, amely az analóg hangot bekeveri egy áldigitál hanggá. Egy ilyen szerkentyû potom 5 millióba kerül.
Az analóg hang minden filmnél megtalálható. Csak a vászon mögötti 2x3 (bal, közép, jobb pár) hangfalból jön a hang.
A DSD tulajdonképpen a Stereo hangot jelöli, mára már mindennapossá vált. Külön digitális fej, erôsítô, processzor segítségével megpróbálja a térhangzást visszaadni.
A szalag 2 szélén található, és értelemszerûen a legérzékenyebb az SDDS, amely a DTS-tôl csupán abban különbözik, hogy nem CD-rôl játsszák, de olyan minôségû. Ez a hang átlagosan 30-40 hangfallal hallható!
Sajnos, a labor többnyire „ledolgozza a szalag szélét”, így SDDS hangot moziban alig hallhatunk, hiába hirdetik!
Fontos megjegyezni, ha a film 8 tekercsébôl akár csak egynél is sérül valamelyik hangsáv (nemcsak az SDDS), akkor az a hang már nem játszható, hiába ép a többi tekercsnél! (Ilyenkor a következô legjobb minôségû hangot adják, vagyis, ha „lekopott” a DTS, akkor SDDS-t, ha az is, akkor SRD-t stb.)
Néhány gondolat a képrôl: gyakran panaszkodnak a nézôk, hogy belelógnak a mikrofonok a filmbe. A probléma pedig orvosolható. Az amerikaiak ugyanis belefényképezik a mikrofonokat a filmbe (ez az úgynevezett amerikai norma), és a gépésznek kellene úgy beállítani a filmet, hogy a „fölösleges kellékek” eltûnjenek. Erre egyébként elméletileg instrukciókat is kap: ennek alapján beszélhetünk normál, takarásos és szélesvásznú filmekrôl. Ez a vásznon a képszélesség növekedésében, illetve csökkenésében mutatkozik meg.
Ne feledjük, a mozigépész is ember, ô is hibázhat. Sokszor ôt hibáztatják olyan dolgokért, amelyekrôl nem tehet: például, ha eltûnik a felirat, elszakad vagy megég a film – pedig ez sokszor az elavult mozigépek hibája. A vetítôgépek 80 százaléka országszerte a régi csehszlovák gyártmányú MEOPTA, ami nem is meglepô, ha tudjuk, hogy egy új típusú amerikai vagy kanadai gép 40 millió forintnál kezdôdik.
Lehetnénk egy kicsit elnézôbbek a nem túl jól fizetett gépészekkel szemben.
A mozik nehéz helyzetét a moziba járók és vandálok nem könnyítik meg: iszonyatosan sok a szemét a nézôtéren, a vandálok összetörik a WC-csészéket, tükröket, ellopják, ami mozdítható...
Láthatjuk, a filmnek hosszú út kell, amíg eljut a moziba, sok kézen megy keresztül, sok minden történik vele, sok mindenre kell(ene) odafigyelni. A pénzünkért mindannyian a maximumot akarjuk. Ilyen árak mellett ezt el is várhatjuk, és higgyük el, legtöbben azon vannak, hogy ezt meg is kapjuk.
(Köszönet L-nek a szakmai
segítségért)

Kárpáti György