A MOZI. A szórakoztatás egyik legfontosabb, és újabban igen drága formája. Szeretnék egy rövid áttekintést adni, mit is hallunk, mit is látunk a moziban, milyen körülmények között?
Amit a filmrôl tudni kell: a mozi.ban 35 mm-es film látható.
.Egy másodperc alatt 24 képkocka fut le, egy tekercs film
pedig kb. 20 perc, ami mintegy 600 m hosszú filmszalagot jelent.
Egy átlagosan 120 perces mozi tehát a számok tükrében
kb. 6 tekercs filmet és kb. 4 km (azaz négy kilométer)
filmszalagot takar!
Nézzük most végig egy mozifilm útját
a behozataltól a videomegjelenésig. Elôször is
a forgalmazó megveszi a film vetítési jogát.
Ez kópiára és idôtartamra (például
4 évre) érvényes. Egy filmbôl általában
8-10 kópia készül. A magyar filmek 95 százaléka
veszteséges, részben ezért, mert 1-3 kópiában
kerülnek a filmszínházakba. (A legjobbak 14-15 kópiában).
Az eredeti kópiáról a laborban készítenek
másolatokat, és itt végzik a feliratozást is.
Ha a vetítési jog lejár, az eredeti kópia megy
az archívumba, a többit pedig meg kell semmisíteni!
Ha a filmet újból vetítik (új szerzôdés
után, persze), újra kell feliratozni/szinkronizálni.
A feliratozást a laborban végzik. Fontos megjegyezni,
hogy a felirat jóval olcsóbb és gyorsabb, mint a szinkron,
ezért kerül olyan kevés szinkronizált film a
mozikba. Feliratot a világon négy helyen készítenek:
Budapesten, Pozsonyban, Londonban és egy helyen az Egyesült
Államokban. A feliratozást a labor maratással végzi,
majd a kész feliratot lúgos oldatban áztatja. A gondok
itt kezdôdnek: ha ugyanis a film túl sokáig ázik,
egyszerûen szétmállik. Így fordulhat elô,
hogy egy-egy filmbôl „csak úgy” hiányzik 1-2-6 perc.
A dolog pikantériája, hogy 4 évvel ezelôtt
megvettek Magyarországra egy professzionális feliratozót,
amivel pénzt és idôt lehet(ne) spórolni. Csakhogy
azóta sem használják, mert nincs hozzá megfelelô
szakember!
Van, aki a feliratos filmeket jobban szereti, a mûvészek
eredeti hangja vagy a nyelvtanulás miatt. Sokan viszont az „olvasás”
miatt nem járnak moziba. Bizonyos szempontból jobb a film
eredeti hangon, ugyanis a szinkronizálás során lényegében
letörlik az eredeti hangot, és így a szinkronba elég
sok baki csúszik. (Elég ciki volt, hogy a Star Wars Special
Edition szinkronizált változatában Darth Vader egyszer
sem vett levegôt! )
A videószinkronnál korrigálhatók, illetve
megelôzhetôk ezek a gondok, hiszen egy 8 gyémántfejes
felvevôvel bármit meg lehet csinálni, ami csak elképzelhetô
a hanggal kapcsolatban.
Apropó, filmhang. Manapság egyre többet halljuk
ezeket a bûvös szavakat: DTS, SDDS, Surround. De mit is jelentenek
valójában, és mit hallhatunk ebbôl a moziban?
A filmszalag jobb szélén cikkcakkos vonal(ak) látható(k).
Az a filmhang. Maximum 4 ilyen sáv található meg,
ezek adják a különbözô extra hangokat. Sorrendben
a következô hangokról beszélhetünk: DTS (Digital
Theater Systems), Analóg (SR, lényegében Stereo),
SRD (Surround, de újabban nevezik DSD-nek, ami Dolby Surround Digital,
Dolby Stereo Digital), SDDS (Sony Dynamic Digital Sound).
A legjobb hangminôség a DTS. Ez a tökéletes
hang, fényképezéssel készül, CD-rôl
játsszák be, a játszásához persze megfelelelô
berendezés szükséges (minden hanghoz saját hangvevôfej
kell, ami nem egy olcsó mulatság).
Itt jegyzem meg, hogy van egy olyan berendezés, amely az analóg
hangot bekeveri egy áldigitál hanggá. Egy ilyen szerkentyû
potom 5 millióba kerül.
Az analóg hang minden filmnél megtalálható.
Csak a vászon mögötti 2x3 (bal, közép, jobb
pár) hangfalból jön a hang.
A DSD tulajdonképpen a Stereo hangot jelöli, mára
már mindennapossá vált. Külön digitális
fej, erôsítô, processzor segítségével
megpróbálja a térhangzást visszaadni.
A szalag 2 szélén található, és
értelemszerûen a legérzékenyebb az SDDS, amely
a DTS-tôl csupán abban különbözik, hogy nem
CD-rôl játsszák, de olyan minôségû.
Ez a hang átlagosan 30-40 hangfallal hallható!
Sajnos, a labor többnyire „ledolgozza a szalag szélét”,
így SDDS hangot moziban alig hallhatunk, hiába hirdetik!
Fontos megjegyezni, ha a film 8 tekercsébôl akár
csak egynél is sérül valamelyik hangsáv (nemcsak
az SDDS), akkor az a hang már nem játszható, hiába
ép a többi tekercsnél! (Ilyenkor a következô
legjobb minôségû hangot adják, vagyis, ha „lekopott”
a DTS, akkor SDDS-t, ha az is, akkor SRD-t stb.)
Néhány gondolat a képrôl: gyakran panaszkodnak
a nézôk, hogy belelógnak a mikrofonok a filmbe. A probléma
pedig orvosolható. Az amerikaiak ugyanis belefényképezik
a mikrofonokat a filmbe (ez az úgynevezett amerikai norma), és
a gépésznek kellene úgy beállítani a
filmet, hogy a „fölösleges kellékek” eltûnjenek.
Erre egyébként elméletileg instrukciókat is
kap: ennek alapján beszélhetünk normál, takarásos
és szélesvásznú filmekrôl. Ez a vásznon
a képszélesség növekedésében, illetve
csökkenésében mutatkozik meg.
Ne feledjük, a mozigépész is ember, ô is hibázhat.
Sokszor ôt hibáztatják olyan dolgokért, amelyekrôl
nem tehet: például, ha eltûnik a felirat, elszakad
vagy megég a film – pedig ez sokszor az elavult mozigépek
hibája. A vetítôgépek 80 százaléka
országszerte a régi csehszlovák gyártmányú
MEOPTA, ami nem is meglepô, ha tudjuk, hogy egy új típusú
amerikai vagy kanadai gép 40 millió forintnál kezdôdik.
Lehetnénk egy kicsit elnézôbbek a nem túl
jól fizetett gépészekkel szemben.
A mozik nehéz helyzetét a moziba járók
és vandálok nem könnyítik meg: iszonyatosan sok
a szemét a nézôtéren, a vandálok összetörik
a WC-csészéket, tükröket, ellopják, ami
mozdítható...
Láthatjuk, a filmnek hosszú út kell, amíg
eljut a moziba, sok kézen megy keresztül, sok minden történik
vele, sok mindenre kell(ene) odafigyelni. A pénzünkért
mindannyian a maximumot akarjuk. Ilyen árak mellett ezt el is várhatjuk,
és higgyük el, legtöbben azon vannak, hogy ezt meg is
kapjuk.
(Köszönet L-nek a szakmai
segítségért)
Kárpáti György