Mérgek, halak, emberek

Legalább 25 tonna hal pusztult el a múlt héten, amikor rovarirtó került a Duna vizébe Nagytéténynél, a Chinoin telephelyén. Százhalombattán és Ercsin emiatt átmenetileg le kellett állítani az ivóvíz-szolgáltatást, de másutt is tettek óvintézkedéseket. A Budapest alatti folyószakaszon a rendôrség nem javasolta a fürdôzést és a csónakázást. Bár a környezetszennyezés okainak vizsgálata még nem fejezôdött be, a Chinmix elnevezésû rovarirtó az elsô számú gyanúsított, amelybôl néhány gondatlan dolgozó 120 litert a Dunába öblített.

Novák Lajos professzort, a szerves kémia tanszék vezetôjét arról kérdeztük, mibôl áll ez a vegyszer, s mik a lehetséges élettani hatásai.
– A Chinmix voltaképpen a legenyhébb rovarirtószerek egyike, humán toxicitása nagyon alacsony fokú, azaz az emberi szervezetre úgyszólván veszélytelen. Megenni természetesen nem tanácsos, de ha a bôrre kerül, többnyire nem vált ki a más – például az igencsak toxikus foszfor-észter – alapú irtószerekhez hasonló reakciót. Ezért is használják szívesen a kiskertekben. Összetételét tekintve szintetikus piretrin-származék. A piretrinek a természetben is elôforduló vegyületek. Eredetileg a Chrysantenum nevû virágfajtából (Margitvirág) kinyerhetô, rovarölô hatású kivonatot hívták pyrethrumnak. Ilyen virág például a Chrysantenum cinera riefolium – magyarul morzsika vagy dalmátvirág. A fôként Európában és a Balkánon honos növényt megtalálhatjuk kertekben, de szabadon, gyomként is megél. Régebben azért termesztették, mert felismerték rovarölô hatását, ami azonban igen enyhe volt – inkább csak elbódította a kártevôket.
Ma már szintetikus úton állítják elô, s ezáltal felerôsítették rovarölô hatását (körülbelül százszor erôsebb, mint a természetes anyag). E szintetikus piretrin-származékokat a németek kísérletezték ki elôször, de az eljárást világszerte használják, s nálunk nemcsak a Chinoin, de például az AgroEvo cég is forgalmaz hasonló alapú, az emberi szervezetre „kíméletes” rovarirtókat. Közéjük tartozik a Chinmix is. Az ilyen vegyszerek úgynevezett cisz- és transz-sztereo izomer keverékek, tehát két komponensbôl állnak. Az elôbbi, a cisz-izomer erôsebb biológiai hatást tud kifejteni, enyhén toxikus, s önmagában allergiás tüneteket, bôrpírt, esetleg ekcémát okozhat. A transz-izomer hatása mérsékelt, és toxicitása is csekély. A vegyszer gyorsan lebomlik, permetezés után 4 nappal már nincs hatása, vízbe kerülve is hamar hidrolizál. Bolti forgalomban permetezésre való emulzióként 250 milliliteres és 1 literes kiszerelésben árusítják, de mûanyag ampullában, sûrítményként, 5 ml-es csomagolása is létezik, amibôl 5 liter permetlét készíthet egy kiskert-tulajdonos.
Az embereknek nincs okuk aggodalomra, még ha nagy mennyiségnek tûnik is az a 120 liternyi, Dunába került vegyszer, amely a híradások szerint 240 hektár területen elegendô volna a rovarirtáshoz. Annál veszélyesebb azonban a halakra, s e hatását is már régóta ismerik. A piretrin-származékoktól elpusztult vagy mérgezett halak fogyasztása tilos, mert bomlásukkor rendkívül toxikus mérgek képzôdhetnek.

–ts


A hatást ismerjük. A következményeket sejtjük. A gyár kifizet néhány száz millió forint büntetést, a horgászok délebbre vagy északabbra húzódnak, és tönkremegy néhány vállalkozás. Az élôvilág feltámasztása munkahelyeket teremt, és ez sikeressé tesz más vállalkozásokat. A sok bosszúságot és haragot elfeledjük. Az ágyúlövedékekrôl, rakétatöltetekrôl és katonai táborokban ôrzött, búsan álmodó hordókról nem beszélünk. Kiszámolták, hogy ha fajlagosan száz dollárba kerül hagyományos fegyverekkel harcképtelenné tenni egy ellenséges katonát (megölni egy embert), akkor nukleáris fegyverrel a költség kevesebb, mint tizenöt dollár. Vegyi vagy bakteriológiai fegyverrel nyolcvan centbôl kijön a dolog. Szorgos kutatók, mérnökök létre is hozták a takarékos megoldás eszközeit. Emberirtó szerekbôl nagy halmokat gyártott az emberiség.
A gyomirtókészítôk évek óta teszik a dolgukat. Értenek hozzá. Az emberirtó-gyártók nem kevésbé. Mi nem tehetünk mást, bizakodunk. De hogy az elpusztult halak dolgában tegyünk is valamit, vásároltunk egy pontyot a Nagycsarnokban, és a Duna-parton visszaeresztettük a vízbe. Sokan nézték, lehet hogy tudták, mirôl van szó, de az aznap eladott többi halból azért még leves lett.

szerk.