Egy újító konformista

Thoma József 75 éves okleveles mérnök negyven éve, 35 éves korában, tíz éves szakmai gyakorlat után kapott Kossuth-díjat. (Akkor, amikor például Szabó Lôrinc, Kodály Zoltán és Borsos Miklós) A ma is aktív, ötven esztendeje ugyanazon a munkahelyen dolgozó mérnök a feszített vastbeton-szerkezetek új generációját hozta létre.
A csúszózsalus építés-technológia komplex fejlesztésében világraszóló eredményeket produkáló alkotó mûegyetemi szereplése nem volt döccenômentes. Dr. Barta József professzor például egy mechanika-vizsga (négyes) után így biztatta a hallgatót: látom, hogy tanult, de jó mérnök sohasem lesz magából. Aztán 1957-ben a tanár és egykori tanítványa egyszerre kapták meg a legnagyobb állami kitüntetést. Megkereste a mestert, gratulált sikeréhez és hozzátette: lehet, hogy nem jó, de mérnök lettem.
A tanárnak persze annyiban igaza volt, hogy Thoma Józsefbôl nem jó mérnök lett, hanem kivételesen jó. Az új módszerek kidolgozása, a változó keresztmetszetû toronyszerû vasbeton-létesítmények csúszózsaluzatos építés-technológiájához kapcsolódó találmányai, tizenhét szabadalma nagyüzemi bevezetése, a technológia gépesítése, automatizálása nemzetközi mércével mérve is a legjelentôsebb konstruktôrök közé emelték. Szerte a földön ötszáz jelentôs mûtárgyat épített.
Az eredményekhez hozzájárult az az új munkastílus, bensôséges, szoros munkatársi kapcsolat is, amelyet a Mélyéptervben az általa vezetett osztályon már a 60-as években megvalósított. A vállalatnál elsôként tért át az úgynevezett „team-rendszer”-re.
Thoma mérnök úr még ma is nap mint nap dolgozik. Igaz, már csak külföldi megbízásokat vállal. Tapasztalatai szerint itthon túlságosan sok a korrupció és kevés az erkölcs. Igaz, hogy külföldön sem ismeretlen a korrupció, de sokkal több az erkölcs.
Szerinte a jó mérnök hobbiként, szenvedélyesen szereti munkáját. Ezenkívül fogékony, ítéleteiben független. Ötletei megvalósításban alapos, gondos, keresi a megszokottól eltérô megoldásokat, és persze nem fél a valóságban is kipróbálni azokat.
Természetesen büszke a világszerte magasodó mûtárgyaira, különösen a legmagasabbra, amely 290 méter és Törökországban hirdeti a magyar mérnöki tálentumot.
Amúgy unalmas embernek tartja magát. Rendszeres életet él. Ha külföldön van, mindig ugyanazon az úton halad, ugyanabban a szállodában lakik és ugyanabban az étteremben kosztol. Szerinte a családról, erkölcsrôl, tisztességrôl vallott nézetei is korszerûtlenek. Negyvenöt éve él ugyanabban a házasságban.
Büszke arra, hogy Budán az övé az egyik legszebb gyep, elvégre a jó mérnök amihez fog, azt jól akarja csinálni.

ch