A 19. század kezdetén Forlain és
Renard már készítettek nagyméretû, igaz,
csak rövid ideig mûködô modelleket. Az elsô
tényleges helikoptert Bréguet készítette 1907-ben.
Bartha Miksa és dr. Madzsar József szabadalmai még
a mai technikai megoldásokban is tükrözôdnek. Az
elsô világháború alatt Kármán,
Petróczy és Zurovetz készített egy helikoptert,
amely 50 méterre emelkedett. A háború utáni
kísérletezôk százai között találkozhatunk
Asbóth Oszkár nevével is, aki a stabilizálást
kísérelte megoldani 1928-ban – sikertelenül. Az elsô,
hitelesen dokumentált, valóban stabil (megismételhetô!)
repülést 1937-ben a Focke által tervezett gép
hajtotta végre.
Az instabilitás, a nagy igénybevételek,
az aeroelasztikus problémák miatt a helikopter – bár
együtt startolt a repülôgéppel – közel
40 éves késéssel került üzemszerû
használatba az ötvenes évektôl.
Ma már nem tudjuk, honnan eredt az a – nem
szakemberek körében! – elterjedt nézet, miszerint Asbóth
Oszkár (1891–1960) lett volna a helikopter feltalálója.
Tulajdonképpen csak a légcsavarokkal ért el némi
eredményt. Légcsavaros autót is épített,
de kísérlete halálos balesettel végzôdött.
A franciaországi, angliai, németországi helikopteres
kísérletei is kudarccal végzôdtek. Amikor 1941-ben
hazatért, hajók légcsavarjaival kísérletezett.
1949-tôl haláláig az Újításokat
Kivitelezô Vállalat dolgozója volt.
(A repülési lexikon alapján)