A Mûegyetemen számos képzômûvészetei
alkotás van. A legtöbbet
úgy szoktuk meg, hogy szinte észre sem
vettük...
Sorozatunkban bemutatunk néhányat az
ismeretlem ismerôsökbôl.
Elsô
rektorunk, dr. Sztoczek József (1819–1890) szobra a K-épület
aulájában látható. A portré 1909-ben
készült, abból az alaklomból, hogy a Duna-parton
felavatták az egyetem elsô kilenc épületét.
A mûvet Senyei Károly mintázta. Ô készítette
az egyetemi karokat szimbolizáló nôalakot is. (JM 1997/13.)
A Sztoczek-mellszobrot Haraszti József mûhelyében,
a hatodik kerületi Forgács utca 20. szám alatt öntötték
bronzba. Az ércöntô gyáros maga is elismert mûvész
volt. Munkái megtalálhatók a Parlamentben is. Sztoczek
József legfôbb érdeme, hogy kitartó szervezômunkájának
eredményeként 1882-ben a Múzem körúton
elkészült a mûegyetemi palota, az önálló
Mûegyetem. (Ma az ELTE TTK épülete.)
Sztoczek jó elôadó volt. Fénytan
címû kézírásos jegyzetét litográfiaként
terjesztette az ifjúság. (Egy példány megtalálható
a könyvtárban.) 1862-ben Mûegyetemi Segélyegyletet,
1876- ban pedig, Mûegyetemi Lapok címmel, havi folyóiratot
alapított. Sztoczek érdeme, hogy az egyetem elnyerte a szervezeti
szabályzaton és szigorlaton alapuló oklevél
kiadásának jogát. Kapcsolatait kamatoztatva, a gyártulajdonosokat
meggyôzve laboratóriumok, mûszerek sokáságát
szerezte az intézménynek. Gyarapította a könyvtárat.
Elsô rektorunk jól ismerte gróf Széchenyi
Istvánt. Annak halála után a Tudományos Akadémia
közgyûlése reá ruházta az elhunyt gróf
akadémiai tisztségét.
Pedroni Emma Anna