VIDÁM ÉS ÉRDEKES ALKOTÓHÉT
2000. február 14. és 20. között a Romualdo del Bianco Alapítvány szponzori segítségével tíz fős műegyetemi csapat vehetett részt azon a firenzei nemzetközi alkotóhéten, ahol építészeti eszközökkel egy kultúrákat összekötő, barátságot, összetartozást kifejező hidat kellett az egyes csapatoknak tervezniük.

A csapatokban három műszaki egyetem épí.tészhallgatói adták össze tudásukat és .kreativitásukat a hidak megalkotásához. Jöttek diákok a lengyel Krakkóból, a belorusz Minszkből, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet pedig hét műemlékvédelmi szakmérnök és 3 építészhallgató képviselte. A közös gondolkodás és alkotás fergeteges „happeninggé” alakult át, miközben igazán fantáziadús, szép alkotások születtek. Romualdo del Bianco egy neves firenzei kortárs építész, akinek emlékére fia, a mecénás szállodalánc-tulajdonos hozta létre ezt az alapítványt, amely a mi régiónk fiataljait támogatja már évek óta. Az egyes országokból egy-egy nemzetközi szakértő professzort kértek fel az elmúlt években, hogy tudományos alkotó együttműködést fejtsenek ki Firenze műemlékvédelméért. A nemzetközi szakértői bizottságok vezetői lehetőséget kaptak arra is, hogy évente 10 hallgatóval részt vegyenek az alkotóheteken. Így jutott el Zádor Mihály professzor vezetésével az idén is egy magyar hallgatói csapat Firenzébe. (Az alapítványról bővebben az Interneten olvashattok a www.delbianco.com website-on.) A résztvevőknek minden napra érdekes programokat szerveztek, még jobban megismertetve ezzel a gyönyörű toszkán gyöngyszemet, Firenzét. A kiváló hangulathoz hozzájárultak Zádor professzor kitűnő, építész-szemmel láttató városnéző túrái, sétái; Mester Éva nagyon érdekes szakmai ismertetői, a múzeum- és műemlék-látogatások, no és a fergeteges olasz temperamentum, ami mindenkire jótékonyan hatott; s a csodás, meleg itáliai napfény... Öt verőfényes februári, tavaszi nap alatt megszülettek az alkotóheti hidak is, amelyek az anyagi hidakon túl (rajzok, makettek szemléltetik) virtuális hidakká alakultak a különböző kultúrák, nemzetek között. Bár a közös nyelv az angol volt, egy-egy 7 fős csapat gyakran 7 különböző nyelven kommunikált, kiegészítve az építészet nemzetközi nyelvével: a rajzzal. Végül magyar sikerek is születtek: Szemerei Samu és Ásztai Bálint a tartalmi szempontból első helyet elért mű alkotói között jeleskedtek, Cserháti-Czene Andrea pedig a prezentációért, előadásmódért első helyet nyert csapat vezetője volt. Mintegy hab a tortán: Zádor tanár úr jóvoltából bepillanthattunk a firenzei építészkar életébe is. Két érdekes műemlékvédelmi előadást, egy diplomamunka-ismertetést és egy műemlék-restaurálást láthattunk. „VIVA FIRENZE”. Érdekes, hasznos szakmai ismeretekkel gyarapodva, élményekkel telve mondtuk ezt egymásnak a szép itáliai napokat búcsúztatva, új lengyel és belorusz barátainkkal.

Cserháti-Czene Andrea