Száz éves a „szigeti” ág.
A Lánchíd huszonhat évi magányossága után első kisöccse, a Margit-híd, tőle északra épült meg. 1876. április 30-án adták át a hidat a forgalomnak. Maga a híd nyolc nyílású, szerkezeti kialakítása szerint pedig kétcsuklós ívek sorozatából áll. A teljes hossza az átadáskor 607,12 méter volt. A hidat a francia tervezőmérnök, Ernest Gouin cége építette meg.

A francia neobarokk hídépítés kiemelkedő hazai emléke, s az egyetlen ívhíd a Duna fölött. Érdekessé.ge, hogy középen a tengelye 30 fokkal megtörik. Sok közúti balesetet is okozott ez a hirtelen ka.nyarodás a híd közepén. (Jelenleg 30 km/h-s sebességkorlátozás van érvényben.) A Margit-híd egyik kevéssé látványos érdekessége, hogy az alapozási munkák hatalmas vasszekrények lesüllyesztésével készültek. Az itt alkalmazott és jól bevált alapozási módszerrel készült el pár évvel később Párizsban az Eiffel-torony alapozása.
Kerek száz esztendővel ezelőtt, 1900. augusztus 19-én készült el a szigeti lehajtó hídág. Méltó, hogy a száz éves hídszerkezetről megemlékezzünk, annál is inkább, mert ez a szárnyhíd szerencsés módon átvészelte a világháború pusztítását és nem robbantották föl. Ha a hídon átsétálunk a szigetre, vagy Pestre, könnyen megfigyelhetjük a szárnyhíd eredeti, századfordulós szépségét. A hídnyílást oldalról tekintve rögtön szembe tűnik a pályát alátámasztó rácsos acélszerkezet. A robbantás előtt a többi nyílás is hasonlóan nézett ki. A járdán sétálva pedig közelről szemlélhetjük a szigeti szárny eredeti díszes korlátja, valamint az újjáépített puritán korlát közötti különbséget.
A szárnyhíd terveit a Kereskedelmi Minisztérium Duna-híd építő osztálya készítette. Egyetlen 70 méteres acélív vezet a szigetre. A szigetet feltöltötték déli irányban, valamint a Budai-kisszigetet és a Margitszigetet egyesítették. Versenytárgyalások után az alszerkezet megépítésére Zsigmondy Béla, a felszerkezet megépítésére a MÁV Gépgyára kapott megbízást. A szerződéskötés és az átadás között majdnem pontosan egy év telt el, pedig a munkákat az árvíz hátráltatta. Az újonnan épülő szigeti hídfőt két hétig elöntötte a víz. Az alaptest keszonos alapozással készült. A lesüllyesztett vasszekrény tömege 6,5 tonna, alapterülete pedig 185 m2. A hídfő építése 1900 májusában fejeződött be, amikor elkészült a külső gránitburkolata is. A felszerkezet négy darab zárt szelvényű ívtartóból áll, melyeket rácsos szerkezet merevít. A 70 méteres ívek acélsarukon támaszkodnak fel a szigeti hídfőre, illetve a középső iránytörési pillérre. A szélső acélívek szögacél szegélyezést kaptak, hogy megjelenésük a híd többi nyílásával azonos legyen. A pályaszerkezet betonból készült, de a tetejére burkolatként 13 cm magas bükkfakocka került. A gyalogjárdákat 8 cm vastag tölgyfapallókkal borították. A Margit-híd többi nyílásával ellentétben, a szigeti szárnyhíd teljes egészében hazai anyagokból készült – leszámítva az új szigeti hídfő gránitburkolatát, melyet Ausztriából szállítottak. Végezetül egy-két szám: A szárnyhídhoz felhasználtak 526 tonna vasat, 3800 m3 követ, 800 m3 állványzatot. A szárnyhídhoz szükséges szigetfeltöltéshez a kavicsot a Dunából kotorták ki, összesen 700 000 m3-t, valamint 20 000 m3 terméskövet. A szárnyhíd felépítése 670 000 koronába került. A híd felújítása egyre sürgetőbb. 53 éve nagyobb beavatkozás nélkül áll. Remények szerint a hamarosan sor kerülhet az acélszerkezet teljes felújítására. Ekkor a híd közepén lévő szögtörést is enyhítenék, hogy a jelenlegi szűk kanyar helyett egy nagyobb sugarú ív legyen.

H. B.

 

Hatnyílású, felsőpályás, kétcsuklós ívhíd, középen egy szárnyhíddal és egy-egy parti vasbeton nyílással. A nyílások mérete: 73,50 + 82,67 + 87,88 + 87,88 + 82,67 + 73,50 méter; szárnyhíd: 70,00 méter; parti nyílások: 20 méter. Kocsipálya: 3,50 + 18,00 + 3,50 méter; szárnyhíd: 2,50 + 7,00 + 2,50 méter. Acélszerkezet tömege: 5726 tonna.