Magyarországon mindmáig nem született érvényes földrengési szabvány. Egyetlen kivételtől – a Paksi Atomerőműtől – eltekintve az épületeket általában nem méretezték e természeti katasztrófára. Évtizedekig az volt a hivatalos álláspont, hogy hazánkban nincs földrengés veszély; ezért a kutatásokat is inkább akadályozták, semmint segítették. Hazánkban legutóbb az elmúlt vasárnap volt földrengés. Veszprém környékén, a Mercalli- skála szerinti 3-4 erősségű.
Ma a Műegyetemen két kísérletsorozat folyik párhuzamosan, amelyek témavezetője
Csák Béla, a szilárdságtan tanszék docense. Az egyik egy OTKA-pályázat keretében
folyó épület-dinamikai kutatás, a másik a paksi atomerőmű irányítórendszerének
földrengés elleni védelmét szolgálja.
Paksot a Nemzetközi
Atomenergia Ügynökség 2001-ig kötelezte arra, hogy dokumentálja a földrengés-biztonsági
előírásokhoz is igazodó védelmi rendszerét. Az atomerőművet építésekor az MSK
’67 intenzitási skála szerint 5-ös fokozatú földrengésre tervezték. A reaktorok
biztonságára vonatkozó előírások manapság folyamatosan szigorodnak világszerte.
Habár nálunk ritkák a földrengések, nem szabad elfelejteni, hogy az ország területén
több tektonikus törésvonal található, és nyugalmi helyzetünk csak átmeneti lehet,
mégha hosszú ideig tarthat is. A Kárpát-medencében a tudósok szerint 20-50 évenként
lehet számítani közepes energiájú földrengésekre, de ennél nagyobbak valószínűtlenek,
mert a sűrű törésvonal-rendszerben nem tud nagyobb energia felhalmozódni. Az
atomerőmű megbízásából folyó kutatás egy valószínűtlen, nagy erejű földrengés
esetére is modellezi a reaktor biztonsági rendszerének azonnali leállítását,
a nukleáris folyamat megszakítását. E kísérletek során az erőmű kapcsolószekrényeit
vetik próba alá.
A hazai földrengéskutatás ismert hazai szakértője, Csák Béla témavezetésével
1981-ben az Építésügyi Minisztérium megbízásából egy szakértőcsoport kidolgozta
a magyar szabványhoz szükséges műszaki irányelvet, ám a hivatalok mereven elutasító
magatartása miatt ezt sosem hitelesítették, holott megállapításai az ország
szeizmikus területeiről, s az épületek „tűrőképességéről” most is érvényesek.
Az EUROCODE szabványsorozatban, nemzetközi program keretében előbb-utóbb mégis
megszületik Magyarország pontos szeizmikus intenzitási térképe, s vele a magyar
földrengés-biztonsági szabvány, amely a kritikusabb építkezések terén is rendet
teremthet. Az OTKA-pályázat keretében folyó modellezési kísérletek – amelyek
témafelelőse Dulácska Endre professzor –, valamint az MTA Geodéziai és Geofizikai
Kutatóintézetének sashegyi obszervatóriuma által végzett folyamatos mérések
együtt szolgálnak alapul ahhoz, hogy pontos képet kaphassunk a szükséges teendőkről.
Csák Béla hónapokat töltött a legfontosabb nemzetközi kutatóközpontokban, Ljubljanában,
Milánóban, Nápolyban, Bergamóban, Aachenben. A világ nagy földrengéskutató laboratóriumaiban
a kísérletek eszközei között a többtonnás tömeg mozgatására alkalmas, számítógéphez
kapcsolt „rázóasztalok” játsszák a főszerepet, amelyek több – akár több száz
– csatornán vezérlik, rögzítik és értékelik a mérési eredményeket. A valóságot
hűen tükröző modellen, néhol akár egy az egyes méretarányban modellezik a rengéseket.
(Japánban a TADOTSU laboratóriumban például az 1000 tonnás rázóasztalon 1:1
méretarányú nukleáris berendezéseket, reaktorokat vizsgálnak.) A műegyetemi
laboratórium rázóasztala ezekhez a masinákhoz képest játékszer: 2 x 2 méter
alapterületű, 5 tonna teherbírású, 4 görgőn mozgó asztal, amelyet elektrohidraulikus
pulzátor hoz mozgásba. Jelgenerátor vezérli, amely bármilyen, síkban terjedő
hullámmozgást le tud képezni. Az épületeket jelképező modelleken a tömegpontokban
szenzorok érzékelik a gyorsulást, és vezetékeken továbbítják az adatokat a számítógépbe.
A szeizmikus rengések ellen kétféle védekezés lehetséges, amelyeket a szakma aktív, illetve passzív kontrollnak nevez. A földrengés által különösen veszélyeztetett országokban általában a passzív védelmet alkalmazzák: kb. 70 cm átmérőjű gumirugók tartják az épületeket, amelyeket acéllemezekkel vulkanizálnak. Ezek hatalmas terhelésre méretezettek; 45 fokos elmozdulás esetén sem szakadnak el, és 35 centiméteres kilengést bírnak ki.
A legkorszerűbb védekezés a műholdas rengés-előrejelzéssel kombinált speciális alapozás – ezt Amerikában, Japánban, Kanadában használják. A földfelszín alatt mintegy 8-10 kilométerrel, a kéreg törésvonala mentén beépített szenzorok érzékelik az energiafelhalmozódást. Ha energiafelszabadulást észlelnek, ezek automatikusan riadóztatják a ház számítógépes rendszerét. Az épület néhány szintjén beépített, elforgatható korongon mozgó dugattyúk vannak, amelyek a földrengés irányába állva képesek a hullámokkal ellenkező irányba mozgatni épületet. Ilyen alapozása van például a New York-i Citycorp Center-nek. A Japánban és az Egyesült Államok nyugati-délnyugati partvidékén szokásos, erősen pusztító földrengésektől itthon egyelőre nem kell tartanunk – állítják a szakemberek.
Szabványainkat azonban nekünk is hamarosan ki kell dolgoznunk. Az egyre szaporodó
toronyházakat: a hatalmas irodaépületeket, kereskedelmi központokat mindeképpen
méretezni kell a szeizmikus rengések lehetőségére is. Nálunk egyelőre földrengés
elleni biztosítást sem lehet kötni, s ezt a külföldi befektetők erősen furcsállják.
–ts
Skálák
|